Üzletileg intelligens cégek?

Értékeljük szervezetünk BI érettségét

Mint korábbi bejegyzésemben leírtam, az Üzleti Intelligencia egyre szélesebb körben veti meg lábát az céges élet kisebb-nagyobb szereplői között. A fogyasztási társadalomban mindenki a vevők óhajait figyeli árgus szemekkel, hiszen már mindannyiunknak jól az agyába égették a klasszikus iskolában, hogy azé a legnagyobb falat a tortából aki diktálja-, nem pedig követi a piacot. Ehhez viszont innovatív eszközök kellenek a mindennapi cégvezetéshez, ergo egyre nagyobb szerepet játszanak a vezetői Dashboard-ok és egyéb Üzleti elemzések.

Ha úgy gondolja, figyelmen kívül hagyhatja a BI megoldások jelentőségét, akkor sajnos van egy rossz hírünk: ön nem a vezető 20%-ban van.

Manapság egyértelmű párhuzam vonható (nem csak) a legnagyobb cégek piaci és szervezeti hatékonysága és analitikai érettsége között. Hogy lássuk cégünk éppen hol helyezkedik el és merre tart BI fronton, szerencsére vannak olyan értékelési módszerek, mellyel többé-kevésbé pontosan meg lehet határozni egy cég érettségi szintjét, és ezzel elő lehet készíteni az evolúciós ugrást. Az értékelés lehet hogy nem az egész szervezetre igaz (mondjuk az Értékesítési részleg magasabb érettségi szinten van mint például a Logisztika), ezért figyelembe kell venni a cég egységességét is. A lent megtalálható értékelés természetesen egy fajta nézetet tükröz, melytől vannak különböző értékelések is, de a lent megtalálható besorolás könnyen applikálható a legtöbb szervezetre. Alapvetően a felsorolt szintek egymásra épülnek és eléggé objektíven meg lehet határozni a cég jelenlegi BI státuszát a döntési hatékonyság szempontjából:

classes.jpg

  1. A "Tapogatózó": a legalacsonyabb érettségi szint, mely kezdő, vagy alacsony BI érettségű szervezetet feltételez. Például ha a heti riport kell a vezetőnek, akkor megkéri Marikát, aki összeszedi neki az e-mailekből, bekéri a részlegektől a 7 Excel fájlt (4 fajta formátumban) és telefonon megkérdi az aktuális árfolyamot a kontrolling csapattól. Egyszerű, nem? De ez nem egy professzionális megoldás piacvezető cégek részére, hiszen alacsony érettségi szintet feltételez.
    1. Adattárolás: jellemzően nem strukturális és decentralizált, mely azt feltételezi, hogy a cég (részleg) adatait önálló kicsi szigetként kezeli (jellemzően Excel file-okban), melyekből nem-, vagy csak nagyon nehezen tud információt kinyerni. Gyakori az adatinkonzisztencia, mely során azonos mutatószámok különböző értékkel szerepelnek a különféle riportokban.
    2. Analitika: riportálás, mely egy nagyon szűk területet céloz meg komplexebb elemzések nélkül. (pl. bevétel elemzés statikus számokkal)
    3. Elemzési szint: egyoldalas riportok, esetleg pivot táblák egyszerű szűrési lehetőségekkel, melyek egy területen adnak egyszerű válaszokat (havi bevétel, tervek-tény %, stb.)
  2. A "Feltörekvő": na igen, ez az a szint ami nagyon sok céget foglal magába. Itt a cégének már van valamilyen BI tudatossága és adatait is rendszerbe foglal, de főként alacsony szintű összefüggéseket állapít meg.
    1. Adattárolás: főként relációs adatbázisban (SQL) tárolja adatait, de nincs dedikált adatpiac a lekérdezéseknek. Megjelenik a több adatforrás összekapcsolása. (sales-marketing)
    2. Analitika: leíró típusú, mely tartalmazhat már komplexebb elemzéseket mélyreható elemzések nélkül. (pl. értékesítés összevetése reklámkampányokkal, de további részletek elemzése nélkül)
    3. Elemzési szint: adatfelismerés, melyben a felhasználó már valóban interakcióba kerül az információval. (összetett szűrők, adatforrás-összekapcsolás)
  3. A "Fókuszáló": azon csoport ahol már kidolgozott elemzési módszertanok vannak egyes speciális területeken, és megfelelő mélységben le is tudnak fúrni. (pl. versenytárs elemzés bolti szinten) Viszont itt még mindig csak a ténymegállapításon van a hangsúly, viszont egy kiforrott, tapasztalt elemzési technikával.
    Sok piacvezető cég itt ragad meg, mert „ez a riport sok év tapasztalatának az eredménye”. És jellemzően ezzel vágják el magukat az innovációtól ezek a cégek, hiszen ezzel a múltbéli technológiájukat csiszolgatják a helyett, hogy új fokozatra kapcsolnának és kihasználnák a friss irányzatokat.
    1. Adattárolás: Jellemzően itt már megjelenik a multidimenzionális adattárolás. Mivel a szervezetnek konkrét elemzési és riportolási elvárásai vannak, ezért már adatpiacok is kialakulnak jellemzően.
    2. Analitika: diagnosztizáló, mely meg tudja határozni, hogy mi történt a múltban, de nem tartalmaz semmilyen ajánlásokat vagy jóslásokat.
    3. Elemzési szint: az analitika szinte teljesen lefed egy adott területet mélyreható riportokkal, akár több adatforrást összekapcsolva, azonban retrospektív módon elemzi azt.
  4. A "Stratéga": az üzleti kultúra és a BI kapcsolata itt már nem csak operatív szinteket dönget, hanem szimbiózisban van a felsővezetői feladatokkal. Elemzés mellett a tervezésben is szerves része van a BI megoldásoknak. Az eszközök között megjelennem már adatbányászati és modellezési megoldások is.
    1. Adattárolás: ha nagyobb szervezetről beszélünk, akkor jellemzően már megjelenik egy egységes adattárház szemlélet (EDW), mely egy homogén és elérhető réteg minden BI megoldás számára központi fejlesztéssel és karbantartással.
    2. Analitika: eszköztárban megjelennek a prediktív (jósló) technikák és technológiák, melyek már a jövőbe is mutatnak nem csak a múltat elemezik.
    3. Elemzési szint: az adott területen elkészített BI megoldásokat képesek replikálni és kiterjeszteni (skálázott megoldások) több geográfiai vagy üzleti területre, melyet az EDW megoldások elősegítenek. A több éves elemzési tapasztalatok így viszonylag egyszerűen implementálhatóak és bevezethetőek alacsony befektetési költség mellett.
  5. „Enterprise”: kétségtelen, hogy ezen a szinten már nagyon nagy erőfeszítéseket tett a cég, hogy szervezete minden területén segítse munkatársait az üzleti analitikával. Megjelennek a BI kompetenciaközpontok, melyek innovációs megoldásokkal és értékes szakemberekkel látják el az egész vállalatot. Az elemzésekben már nem csak az „Énközpontúság” található meg, hanem a „Kollaboratív” szemléletmód, miszerint ami nekem értékes az másnak is az lehet.
    1. Adattárolás: nem feltétlenül ezen az érettségi szinten jelenik meg, de itt a legelterjedtebb már a Big-data és a strukturálatlan adatok professzionális használata. Enterprise szinten kezelik a mutatószámokat és legfontosabb számítási módszereket.
    2. Analitika: a prediktív analitika már nem csak adott algoritmussal elkészült jóslásokat tartalmaz, hanem öntanuló modelleket is megjelennek, mellyel az aktuális adathalmazunknak és az elemzési célnak megfelelő analitika készíthető.
    3. Elemzési szint: a BI kompetenciaközpontok segítségével reprodukálható más területeken is korábbi sikerek. A kollaboráció applikáció szinten is megjelenik, beépül a valós idejű megosztás a mindennapokba. Egyre több Self-service (önkiszolgáló) megoldás épül be, melyek Pilotprojektekbe, cenzusokban és peremterületeken szolgálnak gyors és hatékony elemzést.
  6. „Innovátorok”-nak nevezzük azokat a cégeket, amelyek az aktuális piaci trendeket a legmagasabb szinten tudják ötvözni a legújabb technológiákkal a napi üzletmenetükben. Ők egyben szenzitívek és irányítók is saját területükön, és nem sajnálják a pénzt és energiát, hogy új megoldásokat találjanak ki. Jellemzően hatalmas világvállalatok, vagy nagyon gyorsan növekvő cégek tartoznak ide, akik instant módon éhesek az információra és az új adatforrásokra.
    1. Adattárolás: egységesített információ-elérés, akár real-time (azonnali időben) adathozzáféréssel. Adatelérési szabványok és virtuális layer-ek ,melyek elrejtik a bonyolult adatforrásokat.
    2. Analitika: a cég szimbiózisban él BI ökoszisztémájával – „BI as Air”. Jelentős része van a cég húzóágazataiban, és intelligens ajánlásokat tesz az üzletvitelre.
    3. Elemzési szint: a nagyobb értéket már nem a kinyert aktuális információ hordozza, hanem az elemzési módszer/ökoszisztéma optimális fejlesztése (mivel a jövőbe fókuszál). Öntanuló analitikai rendszerek használata mindennapos.