Amikor legtöbben meghallják a BI (Business Intelligence) fogalmát, szinte óhatatlanul a számítástechnikával azonosítják. Ez részben igaz is, mivel napjainkban a számítástechnika minden területen részese az életünknek (lassan a kutyánknak is lesz mobilja), de azért tegyünk egy kis kitérőt, hogyan szivárgott lefelé a cégek hierarchiájában a döntéstámogató rendszerek különféle válfaja és az milyen hatással lehet cégünk hatékonyságára.

A vállalatirányításban mindig is komoly szerepet játszottak az ú.n. VIR rendszerek (Vezetői Információ Rendszer, mely nem összetévesztendő a Vállalat Irányítási Rendszerekkel!), melyek döntéstámogatási feladatokat láttak el a menedzserek részére már a 90-es évektől kezdődően. Természetes nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy a kereskedelmi igazgató megkapja az értékesítési adatokat, a CFO a pénzügyi mutatószámokat, a HR vezető pedig az aktuális fluktuáció és bérezési adatokat és egyéb személyügyi mutatószámokat, természetesen az elkészíthető legjobb formátumban és rendszerességgel. A mai napon ez már szinte tudományággá fejlődött, hiszen a cégek keresik mindenhol a versenyelőnyt, de erről majd később.

Korábban igazából a hatalmas multinacionális cégek kiváltsága volt ezen megoldások alkalmazása, de a szoftverek és hardverek árának drasztikus csökkenése (a 90-es években még egy gépkocsi árát is kitehette egy személyi számítógép ára) ma már egészen kis cégeknek számára is reális alternatíva lehet.

Nagyon sok ERP szoftverben próbálták (és próbálják is a mai napig) integrálni ezeket a funkciókat, hiszen magától értődő lenne, hogy ki vagy mi más tudná kezelni legjobban adatainkat, mint aki létrehozta őket, de ugye édesanyánkat sem kérnénk hogy végezzen el rajtunk agyműtétet, pedig több köze van a létezésünkhöz mint a neves professzornak a klinikán. De komolyra fordítva a szót, ezen szintű információkinyerési módszerek eléggé hamar elérik a határaikat, hiszen a vállalatirányítási rendszerek célszoftverek, mint ahogy a BI megoldások is melyek lassan elérik a $17 milliárdos éves bevételt a Gartner szerint.

Tehát ez egy nagy piac, amely folyamatosan 2 számjegyű növekedést produkált az elmúlt években, de az idei 7%-ra prognosztizált növekedés sem mondható alacsonynak. De nem véletlen hogy a cégek minden évben többet és többet szánnak az üzleti intelligencia megoldásokra, hiszen ma már lassan olyan mintha valaki táplálékkiegészítő nélkül szeretne az olimpiára készülni.

De vegyük is számba, hogy milyen területen nyújthatnak segítséget a BI megoldások.

1. Költségcsökkentés
2. Bevétel növelés

Pont. Ennyi. De mivel ez a két tényező határozza meg a profitunkat, ezért minden cégvezető hatalmas hangsúlyt fektet hogy kiaknázza cégében rejlő potenciált és itt jönnek képbe az üzleti intelligencia megoldások. Az már más kérdés hogy míg az első esetben általában elég jól körülhatárolható az úgynevezett ROI (befektetés megtérülése), addig a bevétel növekedés és a "kidobott pénz" az üzleti intelligencia rendszerre általában csak becsülhető. Miért van ez így? Lássunk egy példát:

De ez nem is baj, mert jellemzően ezek azok a pillanatok, mikor a cégek elkezdik felfedezni a technológiában rejlő lehetőségeket, és mivel a licencek és a bevezetéssel kapcsolatos egyéb költségek a kezdeti szakaszban jelentkeznek, ezért második, harmadik lépcsőben már bátrabban kísérleteznek a másik területen is.

A szoftverek egyre bővülő választéka, valamint a technológia drasztikus árának csökkenése ma már egyértelműen azt sugallja, hogy 2016-ban a kisebb cégek is megengedhetik maguknak ezeket a megoldásokat, de természetesen hatalmas szórás van a BI érettségi szintekben még azonos méretű cégek esetében is. Ugyanakkor megfigyelhető az a tendencia, hogy azon cégek, melyek jelentős energiát fektetnek szervezetük hatékonyságának növelésére és elég szenzitíven foglalkoznak piacukon folyó trendekkel és eseményekkel, mindannyian használnak valamilyen üzleti intelligencia megoldásokat versenyelőnyük megtartásához.